Szombaton beiktatták Magyarország első női köztársasági elnökét. Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. Hivatalát 2022. május 10-én foglalta el. 2014–2020 között család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, majd 2020–2021 között családokért felelős tárca nélküli miniszter, 2017–2021 között a Fidesz egyik alelnöke, 2018–2022 között pedig országgyűlési képviselő volt. Az ukrajnai háború kitörése után, már elnökjelöltként, illetve a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként több alkalommal is járt a magyar-ukrán határszakaszon, és találkozott Kárpátalja kormányzójával, Viktor Mikitával is. Május 14-én, Budapesten, a Kossuth Lajos téren mondott beiktatási beszédében Novák Katalin elítélte a putyini agressziót, egy szuverén állam megtámadását. Az államfő tíz pontba szedve ismertette az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolatait. A putyini agresszió elítélése mellett kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. A magyarok békét akarnak – mondta, követelve a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését. Jelezte: Magyarország nem semleges, “az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz. Az államfő közölte azt is: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Úgy fogalmazott: Magyarország kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségeseink áldozathozatalát, de nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak. Novák Katalin a béketárgyalások folytatása érdekében közvetítő szerepet ajánlott fel, és kiállt az ukrajnai magyarság érdekeiért is.